Benzináremelés - meddig lehet bírni?

2012. január 28. 09:27 | 20 hozzászólás

A hétről-hétre rekordot döntő benzin- és gázolajár egyre nagyobb terhet rak a vállalkozások és a lakosság vállára. Jelenleg a benzin ára literenként átlagosan 407 forint, míg a dízelé 443 forint körül alakul. A legdrágább kutakon akár 425 forintba is kerülhet egy liter benzin.

2009 eleje óta jelentős drágulás ment végbe az üzemanyag-piacon. Az akkori 250 forintos benzinár valamivel 400 fölé emelkedett, a dízel drágulása pedig ezt is túlszárnyalta. Ilyen jelentős mértékű árszínvonal növekedés nem volt tapasztalható más ágazatokban.

Az alábbi grafikon szemlélteti a benzin és a dízel árának alakulását 2009 eleje óta. Mint látható, a benzin ára többnyire a dízel fölött volt, azonban a jelentős mértékű jövedéki adó-, majd áfaemelés „a dízel malmára hajtotta a vizet.” Ennek köszönhetően, jelentős különbség alakult ki a gázolaj- és a hagyományos benzinár között.

A blogbejegyzés eredetije: Benzináremelés - meddig lehet bírni?

Hozzászólások

kanász
3 hónapja

@victorb:

Magyarázatodhoz: 1. Vagyis importra szorulunk. 2-3. Azaz se eszközünk, se technológiánk nincs. 4. Gépeket a legritkább esetben készítenek műanyagból. Az ADÓZOTT nyereségével a magyar cégek is azt tesznek, amit akarnak. Ha az 1-4 pontokban változásra nem lehet számítani, akkor a "hazai" gyártás csak külföldi befektetőkkel képzelhető el, pl. a Mercedes két hét múlva kezdi a gyártást magyar munkaerőkkel német szakemberek irányításával. Eddig a német cég 800 millió eurót(!) fektetett be, a gyártószakmunkásokat maga képzi. Az összeszereléshez sok magyar(!) beszállító gyárt alkatrészt. Marad további újabb kérdés: a mezőgazdasági terményértékesítésen kívül mi indítaná be a gazdaságot új és tartós munkahelyeket teremtve?

válasz

victorb
3 hónapja

@kanász:

Kedves kanász! Nem hiszem, hogy amit kérdezel, arra ne tudnád a választ! Ettől függetlenül megpróbálom érthetően elmagyarázni. 1. Az hogy van, nem jelenti, hogy elég van. 2. Nem elég uránérc, azt dúsítani kell, dúsítónk meg nincs. 3. Az allumíniumhoz eletromos kohók kellenek. 4. A gépgyártáshoz nem kell vasérc. Azt semmilyen szerkezeti elemben nem lehet használni. Fémek, fém-ötvözetek viszont kellenek. Ahhoz metallurgiára, hideg és meleg fémmegmunkálásra, (alakítás, forgácsolás, stb.) kell. A Magyarországon megtermelt ADÓZOTT nyereséget a külföldi cégek kiviszik. Előtte. Ezért fizet adót. Kielégítő? De kérlek, ne tettesd magadat butának!

válasz

Vazzemmaue
3 hónapja

A múltkor a neten emellett a táblázat mellett megnéztem a kőolaj világpiaci árának az alakulását is! Na, úgy volt csak igazán érdekes. Egyértelműen látszott, hogy az üzemanyag árak nem amiatt lódultak meg!

válasz

Vazzemmaue
3 hónapja

@Reflektor:

Na öregem, akkor most örvendezzünk?! A maga elvtársai pár éve az üzemanyag adójának csökkentését követelték! Aztán ők meg fölemelték! Maga tényleg soha nem gondolkodik, mielőtt ír valamit?! Szánalmas!

válasz

kanász
3 hónapja

@victorb:

Ha van kőolajunk és földgázunk, akkor minek importálunk? Ha van uránunk, akkor miért importáljuk az atomerőműhöz a fűtőelemeket? Ha van bauxitunk, akkor miért importálunk alumíniumot? A gépgyártáshoz vasérc kell, a vashoz és acélhoz kohók, ez az út egyszer már befuccsolt. Figyelek, figyeltem "okfejtésed" a nyereségek kiviteléről. Mikor keletkezik egy cégnek nyeresége? Állami adózás befizetése előtt vagy utána?

válasz

victorb
3 hónapja

Bauxit, urán, kőolaj, földgáz. De úgy látom, nem figyelsz. Nyersanyagokról ugyanis nem beszéltem, azt ugyanis már Trianonnal elvették.

válasz

kanász
3 hónapja

@victorb:

Magyarországon milyen ásványi és nyersanyag kincsek találhatók? Az 1950-70-es években a vaskohók honnan kapták a vasércet?

válasz

victorb
3 hónapja

Tulajdonképp ugyanazt mondjátok másképp, mint amit jómagam is. Magyarország eladta termelő kapacitásainak 80 %-át. Egyes cégek bezárták a magyarországi termelő részlegeket (lásd Tungsram, GANZ), csak hogy a konkurrenciájuk megszűnjön, másoknak a piacok kellettek (üzlethálózatok). Egy biztos, Magyarországon ma nem a cégek versenyeznek a jó munkaerőért, hanem a munkaerő keres munkát a többnyire ugyanazon pénzügyi csoporthoz tartozó cégeknél. Ez egyáltalán nem verseny. Az állam viseli a terheket, a cégek meg viszik ki a nyereséget. Azt a nyareséget is, amit a magyar munkaerő alulfizetettségével keresnek. A telefontársaságok az európai díjtételeknél magasabb áron dolgoznak az olcsóbb magyar munkaerővel. Ennél már csak a bankok szemérmetlenebbek. Kedvük szerint módosígatnak a szerződési feltételeken, Magyarországon a legmagasabb a hitelkamat és a betéti kamat közötti különbség, az átutalásokért nem alacsony kis összeget, hanem százalékot kell fizetni, a készpénz-felvétel saját fiókból vagy ATM-ből nem ingyenes. Természetesen ugyanezek a bankok saját országaikban ezt nem teszik meg. Ezt fejeli meg Magyarország eladósodottsága, ami az államtól szedi el az adóforintokat.

válasz

Erika1
3 hónapja

@Kataaa:

Kataa , a "mi" áramunknak is olcsóbbnak kéne lenni , mint az EON hazájában , mégis náluk olcsó , nálunk drága . Függetlenül attól , hogy nálunk az atomerőműnek köszönhetően olcsóbb a kitermelés .De folytathatnám a sort az élelmiszerrel is .

válasz

Erika1
3 hónapja

A Fideszt ezért SE zavarja :http://nol.hu/belfold/orbanekat_nem_zavarja_a_fideszes_polgarmesterek_on... Megtalálják a módját , hogy a maguk hasznát gyarapítsák .

válasz

Kataaa
3 hónapja

@Erika1:

Épp azért kellene, hogy olcsóbb legyen!

válasz

Erika1
3 hónapja

@Kataaa:

Kataa ,mert a "miénk".

válasz

Kataaa
3 hónapja

@victorb:

Lehet, hogy ezekben az országokban jobb így élni. A lakás bérleti díjában benne van a felújítási költség is. Nem kell rohangálni, anyagért, szerelőért. Máris spóroltam az üzemanyagon.

válasz

Kataaa
3 hónapja

Az a szomorú és ezt nem tudja megmagyarázni senki, hogy 2009-től, de különösen az elmúlt egy évben, miért nőtt ilyen drasztikusan az üzemanyagár nálunk. Fizetek én akár 500 Ft-t is egy litertért, de legyen a bevételem is legalább háromszorosa annak, ami volt két évvel ezelőtt.

válasz

Erika1
3 hónapja

@Kataaa:

Itt már nagyra nyílt a bér -ár olló, sajnos . Egyenlőre nem is várhatunk jobbat .

válasz

Babett
3 hónapja

Nem lehet összehasonlítani, mert mások az ár- és bérviszonyok.

válasz

victorb
3 hónapja

Olaszországban 530 Ft. Kata! Valóban minden relatív. Azokban az országokban, ahol szokás lakást bérelni, ott egy átlagos lakásárt 600-1200 eutót fizetnek, plusz rezsi.

válasz

poligon
3 hónapja

@Kataaa:

...ez a lényeg,hogy a keresethez képest milyen az aránya a benzin árának...Portugáliában a minimálbér 900 euró,pedig hasonlóak a gazdasági problémáik,mint Magyarországnak...a 2008-as világválsághoz képest,az olaj,az arany,az ezüst,a szója,a kukorica,buza ára jóval megemelkedett...a piac beszabályozza az árat...DE! kérdem én...a gáz ára,hogy lehet ilyen magas Magyarországon,amikor az folyamatosan csökken a piacokon az ominózus 4 év óta...a távfütés hogyan emelkedhetett a duplájára?...

válasz

Kataaa
3 hónapja

@Reflektor:

Na de a bérek is magasabbak...

válasz

Reflektor
3 hónapja

28500 forintból 350 forintos benzinár mellett 81 litert lehet vásárolni. 47000 forintból 425 forintos benzinár mellett 110 litert lehet vásárolni. Az üzemanyag ára Németországban forintra átszámítva 460 forint körül van. Svájcban még drágább. A szlovákok hozzánk járnak tankolni.