hvg.hu: Orbán Viktor legutóbb az Európai Parlamentben mindenkit Magyarországra invitált, aki aggódik a demokrácia állapota miatt, hogy saját szemével győződjön meg a közállapotokról. Ön most pár napot itt töltött, holnap utazik vissza az Egyesült Államokba. Milyen tapasztalatokat szerzett?
Kim Lane Scheppele: Mindig nagy örömmel jövök Magyarországra, de most attól tartok, a demokrácia sérült az országban. Az új alkotmány olyan helyzetet teremtett, hogy egy hatalomváltás után egy új kormánynak nagyon nehéz dolga lesz, ha jól akar kormányozni. Miközben a kormánypártok képviselői vagy támogatói azt mondhatják magukról: bármit megtehetünk. Pedig nem jó, ha egy kormány bármit megtehet
vg.hu: Ön szerint valóban ilyen félelemben élnek itt az emberek? Én nem tapasztaltam azokat, amikről ön beszél.
K. L. S.: Akkor jó önnek. Több száz emberrel beszéltem, voltak köztük kormánypárti és ellenzéki szimpatizánsok, olyanok, akik a kormánynak dolgoznak, üzletemberek, itt élő külföldiek, újságírók. E témák újra és újra előkerültek, ami egy tünete most a magyar állapotoknak.
hvg.hu: Nem tagadom, hogy sokan egzisztenciális félelemben élnek, de inkább azért, mert válság van. Alacsonyak a fizetések, nagy a szegénység, sokan vannak állás nélkül, nyilván mindenki fél a munkanélküliségtől. De ez nem a politikáról, a válságról szól.
K. L. S.: Amikor a kommunizmus megszilárdította a hatalmát a második világháború után, az állam befolyása minden területre kiterjedt. Most egy másfajta hatalom berendezkedését látjuk, de vannak hasonló mechanizmusok. Újságíróként ön is hallhatott az úgynevezett „Szerencsejáték Zrt. szabály”-ról. Ezt szintén több forrásból hallottam: ha önnek cége van, és szeretne az állammal is üzletelni, jól teszi, ha csak olyan médiumokban hirdet, ahol a Szerencsejáték Zrt. vagy más állami nagyvállalat is teszi. Ezt állítólag mindenki tudja a médiapiacon, és igazodik is hozzá többé-kevésbé. És tudja egy csomó üzletember is, nem csak a médiapiacon, hogy nem előnyös, ha valakinek nyílt kapcsolatai vannak az ellenzékkel. Ez sok ismerősöm szerint a Kádár-rendszerre emlékeztet: nyilván Kádár János maga nem rendelte el egyes ellenzékiek ellehetetlenítését, s a végén nem is kellett nyílt represszióhoz nyúlnia a hatalomnak. Mégis mindenki tudta, hogy van egy határ, amit nem jó átlépni, mert bajba jut az illető. A baj csak az, hogy ez a határ egyre jobban elmosódott, senki nem tudta, hogy hol is van – ugyanez a helyzet most is. Nyilván nincs benne a Magyar Közlönyben, hol nem tanácsos hirdetni, de ha sokan hiszik, hogy van ilyen szabály, akkor az valósággá válik


Hozzászólások
dmolnar
3 hónapja
Apolitikus
3 hónapja
Apolitikus
3 hónapja
Reflektor
3 hónapja
almasi
3 hónapja
Reflektor
3 hónapja
bibikat3
3 hónapja
Reflektor
3 hónapja
Reflektor
3 hónapja