A növekedés két fő összetevője az export és a mezőgazdasági termelés volt. Ezzel a két tétellel az a legnagyobb gond, hogy nagyon változékonynak tekinthetőek. Többnyire belső és külső hatások befolyásolják az ingadozás mértékét.
Az export esetében meghatározó az árfolyam alakulása, illetve a külkereskedelmi partnerek gazdasági helyzete. Egy világgazdasági fellendülés képes magával húzni az exportra termelő iparágat, viszont recesszióban a megrendelésállomány visszaesésével kell szembesülnie a szektornak. Ráadásul a növekedés szempontjából nem is a tiszta kivitel számít, hanem az export és az import különbsége, a nettó export. Amennyiben egy gazdaságpolitika a fogyasztásösztönzésre épít, képes lehet az import oldalára billenteni a mérleg nyelvét, és külkereskedelmi hiány alakul ki. A folyó fizetési mérleg is deficitessé válhat, és kialakulhat az úgynevezett ikerdeficit állapota. Mivel Magyarország egy kis, nyitott gazdaság, meghatározó tényező az export. Azonban empirikus tények azt mutatják, hogy ilyen országok esetében a gazdasági növekedés és a nettó export között kontraciklikus hatás – ellentétes irányú mozgás – figyelhető meg. Azaz az előző periódusokhoz képest hiába nő folyamatosan a nettó export mértéke, a GDP változása ellentétes irányú. A nettó export növekedése csak egy „látszólagosan pozitív” folyamat. A nem exportra termelő szektor válsága és a belső kereslet visszaesése miatt, az import jelentős mértékben visszaesik, s ezért nő az export-import közötti különbség....