Uraink gyakran nem tudtak, ma sem képesek eligazodni a lehetőségek és korlátok útvesztőjében. Egetverő önbizalom, gyerekes hencegés, körkörös gyűlölet - erről szól a múltunk. Egy velencei írta róluk 1523-ban: "Nincs semmi engedelmesség közöttük, büszkék és arrogánsak, nem tudnak sem uralkodni, sem kormányozni, és tanácsot sem fogadnak el olyantól, aki ért hozzá". Ötszáz éves szöveg, ma is érvényes. Brüsszelben és Washingtonban vélekedhetnek így rólunk.
Hol kezdjük? A 15. században? Amikor a királyi esküvel megerősített békét felrúgva elmasíroztunk Várnáig? Ahol tönkrevertek. Kezdjük Mohácsnál, ahol egy másik király, mint egy "vak veréb", nekiment a háromszoros túlerőnek? Ma az "elemző történelem" így magyarázza: "a törökök többen voltak". Nézzük 1848-at? Kossuth apánk futását? Vagy 1914-et? Amikor királyunk "mindent megfontolt" és mi vakon mentünk egy reménytelen háborúba? A végén félmillió áldozat fájdalma. Hasznos tanulságok várnak, ha Trianont előzményeivel együtt nézzük, ám a fél országnak mítosz kell. És a szerencsétlen 1941? Délen tegnapi "örök" barátainkat, északon egy békés szándékait hangoztató nagyhatalmat támadtunk meg. Horthy kormányzó nagy örömére. A bukás után közel egymillió áldozatot sirattunk. Pethő Sándor írta 1925-ben: a magyar hajlamos arra, hogy "felgerjedéseinek mámorában túlbecsülje a maga hatalmát, kitermeljen magából olyan lelki diszpozíciókat, amelyek elhályogosítják szemevilágát a valósítható és valósíthatatlan dolgok éles megkülönböztetésével szemben."
Hogy lehet e történelmet hideg fejjel, "nemzeti elkötelezettség" nélkül elrendezni? Nehezen. Ám lássunk hozzá, mert rosszul járunk, ha e két dolgot rendre összekeverjük. A "nemzeti"-ből könnyen lesz gyűlölet, sovinizmus, fajüldözés. A rideg tények történelme szilárdabb talaj.
Amiben ma élünk előre látható volt. Mint veszély és kockázat mindenképpen. Sokan megírták: Ady, Márai, Bibó, Kertész Ákos, Spiró. A névsor Andrassew, Bächer, Debreczeni, Mester Ákos, a később idézett szerzők és mások nevével folytatható. El kellett volna olvasni, érteni kellene, amit írtak
Írd meg a véleményed!
A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges
Hozzászólások
thurvj97
4 hónapja
Csernok Attila frappáns írása nem meglepő remek könyvei után.Legalább a baloldalnak illenék felvenni azt a fonalat,melyet Csernok felkínál.
antalszegedi
4 hónapja
Hát igen ! Lehetőségek és korlátok. Súlyos fogalmak.
Történelmünk folyamán hányszor, de hányszor eltévedtünk e fogalmak között. Szinte már tradíció a mai kormány helyzete, aki képtelen felismerni és viszonyítani a lehetőségeit és korlátait. (Ilyenkor mindíg a kisegér meg az elefánt jut az eszembe.) Nagy hibát vét népünk, ha erre a jövőben sem figyel. Ezért tisztelem Csernok Attila személyét, mert szinte naponta rávilágít - már megint eltévedtünk e két alapvető fogalom útvesztőjében. Bár sokan és nem csak hozzám hasonlók olvasnák intelmeit. Lehet gúnyolódni rajta, kritizálni állításait, de nincs másra szükség, csak összevetni megállapításait a valósággal.
(Hülyeségekre meg nem kell odafigyelni.)
Kataaa
4 hónapja
És akinek szelektíve az emlékezője?
melike00
4 hónapja
Mindenkinek szelektív.Akinek nem az,azt meg sem jelentetik..:)
fulopm0422
4 hónapja
Ahogy Neked is kedves Reflektor!
Mennyi mindent mondott a "Szeretett Vezíred" az elmúlt 23 évben és mennyi mindenre rácáfolt... (letagadott, megtagadott)
Amit az egyik oldalon számon kérünk, az hiba a másik oldalon is, már ha objektíven akarunk nyilatkozni.
Örömmel olvasom a soraidat, mindig derűt viszel napjaimba.
kiskoboldok
4 hónapja
Szerinted
Reflektor
4 hónapja
Csernok Attila?
Akinek a történelmi dokumentumok közötti szelektív válogatás a hobbija?
:)