Blogszemle archívum

Az a baj az EU-fenyegetéssel, hogy ha nem pont Magyarországgal csinálnák, még helyeslően bólogathatnánk is mellé. Megtehetjük ezt így is, csak kicsit nehezebb, hogy épp mi vagyunk a szenvedő fél. Pedig a helyzet egyértelmű: ha erős Európát szeretnénk (márpedig szeretnénk, mert Európa is a mi hazánk), nem árt, ha kicsit megfegyelmezik a veszélyesebb gazdaságpolitikát folytató tagállamokat.

Erőteljes megfogalmazása ez annak, miszerint aki nem ért egyet a kormánnyal, az nem is lehet más, csak hazaáruló. Most akkor mi is vagyok én? A Fidesz szerint hazaáruló vagyok mert nem követem bekötött szemmel a tartalmatlan mondanivalót, és nem bólogatok mindenre, ami szerintük óriási eredménynek könyvelhető el.

Milos Forman nyolcvan éves, hála Istennek, legyen száz is, vagy amennyi akar, mert megérdemli. Állandóan olvasgatom az önéletrajzát, mert rá akarok jönni, hogyan tudta megtenni velem azt, amit. Hogy megtanított röhögni magamon, amikor a csodás csehszlovák világban megmutatta, hogyan élek Magyarországon.

Amíg kiderítik Brüsszelben, hány ponton jogsértő az összes még működő iparág kommunistoid államosítása, naiv ügyfelek azért próbálnák használni, ami van. A SZÉP-kártyához hasonlóan az Erzsébet-utalvány elfogadóhelyei is érdekesek lehetnek azoknak, akik vissza tudják fejteni a címekhez tartozó üzletneveket, mert azok nem derülnek ki a központi oldalról:

„El kell érni, hogy a nemzeti kiutat jelentő hungarikumok kiemelt védelemben és támogatásban részesüljenek. A hungarikumok megtartása, leltározása és méltó támogatása nemzeti ügy, elsőrendű kormányzati, állami és társadalmi feladat kell hogy legyen"

Az utolsó negyedévben 1,4 százalékos növekedést produkált a magyar gazdaság. A negyedéves adatok fényében a teljes GDP növekedés 2011-ben 1,7 százalék volt. Ez némileg meghaladja az 1,5 százalékos várakozást, de a növekedés összetevőit figyelembe véve, van miért aggódni. Cikkünkben megvizsgáljuk, hogy Magyarországnak milyen problémákkal kell szembenéznie

Egyre mélyebbre és mélyebbre süllyednek a fiúk a negyvenhétezres mocsárba… Végre valahára Lázár János is sorra került. Nem is értem, hogy miért maradt ennyi ideig távol, mikor annyira testhezálló neki a téma… Emlékeztek – „Akinek nincs semmije, az annyit is ér.”